Belépés
Elfelejtettem a jelszavamat

Első fejezet:Találkozás

2017-05-09



Arya

Körbenézek ,a társaság ismerős mégis idegennek érzem magam . Soha nem szerettem a partikat csak a munkám miatt jelenek meg. Egy mosoly itt egy pár kedves szó ott ,ezt kell tennem. Elvégre én vagyok a nagy sztár,a szépfiú aki minden női egyed szívét megdobogtatja. Unalmam a tetőfokára ért, már épp el akartam köszönni a házigazdától ,amikor megláttam őt. A széles lépcsőn sétált lefelé a másik ügyeletes szívtipró oldalán. Szivem a torkomba ugrott ,szinte nem kaptam levegöt. Mozdulni se tudtam csak álltam bénultan,és vártam hogy találkozzon a tekintetünk. Egy pillanatra rám nézett majd tovasiklott melettem. Én még mindig mozdulatlanul emlékeim ketrecéből nem szabadulva álltam ott. Ujra itt van ,csak ez a pár szó zakatolt az agyamba. Mit tegyek most? Mért nem ismert fel? tényleg ennyire gyűlöl ?Mozdulj már parancsoltam magamra. Ha már az elmém fogva tart legalább menekülnöm kéne. Körbenézek a terembe ,keresem merre lehet. Mikor meglátom a vérem felforr ,mély morgás törne ki a torkomból de visszaszorítom. Mosolyog ,csillog a szeme az izgalomtól és gyönyörű mint mindig. Tengerzöld selyemfényű ruhája úgy simul tökéletes alakjára mintha az óceán ölelné körbe. Egyik válla szabadon van ,csak másik oldalon van egy széles pánt.,így kilátszik a karján végigfutó tetoválás ami egy kúszó tekeredő virágot ábrázol. Sötét ,fényes haját a tarkóján kontyba tűzte .Elszabadult fürtjeitől bizsereg a tenyerem annyira szeretném kezemmel a helyükre igazitani. Észre sem vesz ,ettől egyre dühösebb leszek .A ficsúr valamit súg a fülébe mire rám emeli a tekintetét és elmosolyodik. Megindulnak felém .Nem tudom mit tegyek,mondjak. Már előttem áll és várakozón rám tekint.

-Erik hát mégis csak egy ilyen helyen találkozunk -mondja a ficsúr ,akit eddig a barátomnak tekintettem ,de most meg tudnám ölni. Kezét figyelem ami az ö csípőjén pihen,amiből látszik hogy hozzá tartozik. Ugy érzem felrobbanok ha nem tűnök el innen.

-Sajnos nekem is itt kell lennem -válaszolok,de közben már csak az ö arcát figyelem. Nem ismer meg ez tisztán látszik a tiszta tekintetéből.

Had mutassam be egy kedves ismerösöm. Jinah,nemrég érkezett az országba még itt lesz én leszek a kísérője-mondja Soo Ha akit most úgy megütnék nem veszi észre a feszültségem. A lány engem néz ,vár hogy mutatkozzak be és közben úgy mosolyog hogy nekem számtalan emlék jut eszembe töle. Közelebb lépek hozzá a kezem magától mozdul ,és már meg is érintettem az arcát. Döbbenten rám néz ,düh villan szemébe és hátrább lép. Más reakciót vártam de csak sértettséget látok rajta. Elönt a harag már nem tudok rajta úrrá lenni.

-Szerintem a barátnőd nem akar megismerni-morgok Soo Ha-nak,majd menekülőre fogom és gyors léptekkel elhagyom az épületet. Nem várom meg hogy a boy hozza a kocsit gyalog indulok el a kihalt utcán. A bennem tomboló vihart nem tudom lecsendesíteni. Miért most,miért itt ? Legutóbb azt mondta hogy ne keressem hát nem tettem akkor most mit keres itt?Nem ismert meg,hozzáértem és nem történt semmi. Emlékképek tódulnak elém ,újra átélem a fájdalmat a szenvedélyt a reményt .Sierra én Sierram már több mint ezer éve ,akkor most miért nem ismer meg .Igaz nem kerestem de mindig vártam rá. Most idősebbek vagyunk mint az előző életeinkben bármikor,most sikerülhetne. Most nem tiltja semmi , senki. Ez lehetne a mi idönk.

Sierra

Miközben lefele sétálok Soo Ha-ba karolva egyre izgatottabb leszek. Úgy érzem mindenki engem néz. Lopva körbepillantok bár tudom nem ismerek személyesen senkit. Kis csoportokba verődve beszélgetnek a hírességek akiket eddig csak filmekben láthattam. Ó istenem hogy kerültem én ide ,mit keresek itt. Elmentünk a mostani legnagyobb sztár mellett (legalább is szerintem),nem mertem még rá se nézni,félek észreveszi az izgatottságomat. Itt minden annyira új nekem ,olyan mint egy álom.

-Nyugodj meg.-súgja a fülembe Soo Ha . Ha ez olyan egyszerű lenne miközben egyre közelebb húz magához.

-Bemutatlak pár embernek-mondja és már el is indul egy kisebb csoport felé. Beszélgetésbe kezdünk pár ismert színésszel. Olyan érzésem volt hogy figyelnek,ezért lassan hátrafordítottam a fejem. Ott állt ö a legnagyobb sztár és engem nézett mozdulatlanul. A tekintete fogva tartott nem tudtam elfordítani tőle. Újra megállapítottam hogy gyönyörű bár férfira nem mondunk ilyet, jobb szó nincs rá. Valami furcsa vonzást éreztem felé ,a testem szinte magától mozdult. Soo Ha észrevette a mozdulatom rám nézett és elmosolyodott.

-Bemutatlak neki bár tudnod kell egy kicsit ijesztő figura .Tudom nagy rajongója vagy csak nehogy csalódj .-súgta oda nekem. Kézen fogott és már húzott is magával. Az (ijesztő) férfi közben még mindig mozdulatlanul állt és mélyen a szemembe nézett. Ahogy közeledtünk hozzá úgy ragadott magával egy ismeretlen örvény ami a sötét szemeiből indult. Mikor előtte álltunk úgy éreztem egy szót sem fogok tudni kinyögni. Közben Soo Ha könnyed hangon bemutatott bennünket egymásnak.

-Had mutassam be egy kedves ismerősöm. Jinah,nemrég érkezett az országba még itt lesz én leszek a kísérője-mondja miközben szorosabban fogja a derekamat. Én még mindig elveszetten állok küzdve az örvénnyel ami az előttem álló férfi tekintetéből árad felém. Közelebb lép hozzám megérinti az arcom,amitől rögtön egy tűzhányó belsejében érzem magam. Elönt a harag ,hogy képzeli ezt .hirtelen hátrébb lépek és erőszakkal elfordítom a fejem. Rendre akarom utasítani de egy hang se jön ki a torkomon .Mintha távolból hallanám a hangját ,de nem tudnám megmondani mit mond .Össze vagyok zavarodva .Ki ö? Mért van rám ilyen furcsa hatással? Félek tőle,dühös leszek és csodálom öt. Mély hangjától nagyot dobbanik a szívem ,majd örült iramba kezd. Már csak távolodó lépteit hallom .Elönt az elhagyatottság érzése egy pillanatra amitől még dühösebb leszek. Soo Ha maga felé fordít és aggódva kérdi.

-Jól vagy ?Nagyon lesápadtál. Erik nem szokott így viselkedni .Nem tudom mi ütött belé de majd legközelebb elbeszélgetek vele az illemről-mondja. Magához húz. A karjaiban megnyugszom mintha az elmúlt pár perc nem is létezett volna.-Gyere táncoljunk-a terem közepére vezet ,átfogja a derekam és lágyan ringatni kezd a zene lassú ütemére. Hozzá bújok és már vagy századszor hálát adok az égnek hogy ilyen férfi van mellettem mint ö.

Hozzászólások (0)